2011. szeptember 29., csütörtök

Sushi torta / Sushi cake

Ahogy ígértem, bemutatom nektek a nyertes sushi-tortám elkészítését.



Ez az első tortám, ami elindított a függés útján. : ) Már fél éve kitaláltam, hogy márpedig én ilyet csinálok, de a mindenféle fondantos-tragantos bűvészkedéshez se türelmem, se időm, felszerelésem meg pláne nem volt (akkor...sem...). Ráadásul a neten sushi-tál alakú tortákat találtam egyedül, önmagában álló california roll-t senki nem csinált, vagy aki igen, azé nem tetszett : P Szóval készítettem egyet én. Ebből áll:

           tészta:
·         6 tojás
·         12 dkg liszt
·         12 dkg cukor
·         pici só
·         1 cs. van. cukor
·         1 cs. sütőpor
·         3 e.k. holland kakaópor

krém:
·         250 g mascarpone (én Szarvasit használtam)
·         3-4 e.k porcukor ízlés szerint
·         200 ml habtejszín
·         kevés habfixáló
·         1-2  e.k. kókuszreszelék
·         1 cs. vaníliás cukor

     díszítés:
·         1 cs. kókuszreszelék
·         1 tábla jó minőségű étcsokoládé
·         1 e.k. holland kakaópor
·         kevés margarin

A tészta hozzávalókból egyszerű, könnyű kakaós piskótát sütöttem, azért, hogy fel tudjuk majd tekerni (a tömör piskótát nem tudnánk). A titok abban rejlik, hogy a piskótát is sushi-szerűen kell feltekerni, ezért egy nagy tepsire kiterítettem sütőpapírt, és ezen elegyengettem a kikevert masszát. 180 C-on 20 perc alatt szép puhára megsült, ezután lefejtettem a papírról és egy deszkán feltekerve hűlni hagytam (így könnyebben hűl, másrészt pedig felveszi a kívánt formát). 

Közben elkészítettem a krémet:
A mascarpone-t kikevertem a porcukorral és a vaníliás cukorral. Külön tálban a habtejszínből kemény habot vertem, kb. egy teáskanálnyi habfixálóval megtámogatva.  Ezután óvatosan összeforgattam a két krémet, beleszórtam 1-2 evőkanál kókuszreszeléket (több nem kell, hiszen a tetejére is bőven kerül majd) és a kész masszát hűtőbe tettem dermedni.

Mikor kihűlt a tészta, hosszában három egyenlő részre vágtam egy éles, meleg vízbe mártott késsel, úgy, ahogy a képen. Az én tepsim 30x38 cm-es, így a torta, krémmel együtt kb. 10-12 cm magas lett.

Ezeket a piskótacsíkokat vastagon megkentem a fenti krémmel, majd egymás után csigává tekertem őket, ahol az egyik véget ér, ott a krémmel hozzáragasztjuk a másikat, és így tovább (egy másik tortámnál is ugyanezt a technikát alkalmaztam, arról van a kép).


A krém tartja össze a tésztacsíkokat, és felvágva nagyon érdekes, függőlegesen csíkos lesz a torta : P A maradék krém a torta tetejére került.
FONTOS: az oldalára NEM kentem a krémből, hiszen ezt be kellett vonnom csokival és ehhez sima felület kellett.
Ezután egy éjszakát állt hűtőben a mű.
A torta oldalára számtalan megoldás eszembe jutott, végül a legegyszerűbb bizonyult a legnagyszerűbbnek:
1 tábla jó minőségű étcsokit felolvasztottam, egy kiskanál vajjal fényesebbre kevertem, és hozzáadtam némi holland kakaóport is (nagyon szép színt adott neki!). Egy nagyobb tálat megtöltöttem hideg vízzel, ebbe helyeztem lábasostul hűlni. Akkor jó, ha már nem folyik annyira, kicsit ragacsosabb lesz az állaga. Meg kell mondjam, elszöszöltem az egyenletes felapplikálásával, egy nagykéssel szinte milliméterenként adagoltam a csokit rá, majd a végén egyenletesre simítottam az egészet. 
A torta tetejére óvatosan kókuszt szórtam, ez volt hivatott a rizst mintázni. Először a közepére szórtam egy keveset, ezt lapátolgattam óvatosan arrébb, vigyázva, hogy ne vigye magával az alatta lévő mascarponés krémet, de azért jól tapadjon rá. És ezután tetszőlegesen dekoráltam.

Itt látszik felvágva (a poharakban vadhibiszkusszal ízesített pezsgő van):


 És az ilyen mosolyokért érdemes ezt csinálni:


Remélem tetszik nektek is. Hm??: ))

2011. szeptember 24., szombat

Daddy's cheesecake

Egyszer még egy barátnőm mondta, hogy szerinte apukám olyan, mint egy „amerikai apuka”. Vicces, mindenhez ért (vagy úgy tesz:), és szereti a hasát. Egy ilyen „amerikai” apának igazi amerikai sajttorta jár. Bár nem vagyok kibékülve az amerikai konyhával, ezt ki kellett próbálnom.
Egyszer már ettem sajttortát, és isteni finom volt (nyilván marha drága krémsajtból készítették, én nem tartottam reálisnak, hogy kb. 2000 Ft-ot csak a krémsajtra költsek, ezért az eredeti recepthez képest feleztem a mennyiségeket, és Philadelphia helyett sima Spar-os krémsajttal készítettem. Így "sajtosabb" íze lett végül, nem lett annyira édes.) Ha valaki szeretné, a cukor mennyiségét növelheti benne, bár így pont jó volt a kontraszt - se nem sós, se nem édes, vagy mindkettő... egyszóval finom :)

Hozzávalók: 
  • 7,5 dkg Győri Zabkeksz (a natúr fajtájú)
  • 5 dkg vaj
  • 40 dkg szobahőm. krémsajt
  • 10 dkg tejföl
  • 1 cs. vaníliás cukor
  • 7,5 dkg porcukor (ha édesebb tortát szeretnénk, ezt növelhetjük)
  • 2 dkg étkezési keményítő
  • 2 tojás

Egy 18 cm-es tortaformát sütőpapírral kibélelek, előmelegítem a sütőt 180 fokra.
A kekszet összemorzsolom (lehet darálóval is, de nekem kézzel is ment, nagyon könnyen törik), megolvasztom a vajat és összegyúrom vele. A kekszes-vajas masszát a tortaforma aljába teszem és egyenletesre lapítgatom. 160 fokra visszaveszem a sütőt és 10 percig sütöm, vagy amíg aranybarnára sül (vigyázni kell, hogy ne égjen meg). 
A krémsajtot, tejfölt, porcukrot és vaníliás cukrot robotgéppel simára keverem, aztán egyenként hozzáadom a tojásokat és végül a keményítőt. A krémet a kekszes massza tetejére kenem, és 160 fokon 1 órán át kisütöm. 
Közben érdemes letakarni papírtörlővel, nehogy megégjen a teteje. Akkor jó, ha kezd bőrösödni a teteje, de belül még remeg (nem folyik!). Ha kész, akkor egy késsel elválasztjuk a forma oldaláról és hűlni hagyjuk.
Fagyival, vagy karamellöntettel Isteni, de a legjobb talán másnaposan.

2011. szeptember 20., kedd

Angry Birds torta / Angry Birds cake



Tudom, hogy beígértem már a nyertes sushi-torta receptet, de előtte még hadd mutassam meg nektek a másik versenytortámat. Igazából annak mond valamit, aki ismeri is ezt a játékot. Kakaós faragható (tömör) piskótából, benne tejszínes vaníliás krémmel készült, unideccel burkolva. Utólag és ráadásul úgy, hogy alaposabban kikupáltam magam madártanból, már találtam a figurákban hibát, de ha húgom, aki egyfolytában ezt nyomkodja, nem szólt érte külön, én sem írom le nektek. Csupán anatómiai malőr, és csak 2 madárnál, de azt hiszem ettől még felismerhetőek :)

A madárkák egy délután termékei, ekkor még feloldott széntablettával értem el a fekete színt (úgyis emlékbe készültek, senki nem evett beléjük :) A fa mintázatot kakaóporral értem el, a csúzli (amit a kék madár alatt láthattok a bal szélen) volt a legmacerásabb, ezt többek közt 2db fogpiszkáló is tartja. Az emeletet méretre vágott szívószálak tartották. Van még rajta mit szöszölni, főleg, mert Canadában élő kis unokatesóm, aki csak képen látta, közölte, hogy neki ilyet kell süssek, ha legközelebb jönnek meglátogatni. És persze az íze is ugyanolyan legyen :) Nektek hogy tetszik? 

Íme Malackirály:


Madárraj és malacok:

Madártávlatból:

2011. szeptember 14., szerda

Díj(ak)!!!/Awards

Nagyon-nagyon boldog vagyok, az imént láttam, hogy a Timi-féle őszi tortadíszítő versenyen 2. helyezést értem el! Szinte percenként nézem az oldalt, nehogy rosszul lássam és egyszer csak eltűnjön a tortám képe :P Annyi szép torta volt, hogy nem irigylem a zsűrit. Én meg ma az esélytelenek nyugalmával kapcsoltam be a gépem (eskü, annyi helyre rohangáltam ma, hogy ezen már izgulni se volt erőm), erre görgetek le, és ott van ő:



Erről a tortáról azt kell tudni, hogy kókuszos mascarponés belül, kakaós sushi-szerűen feltekert a piskótája, és kívül csokiganache bevonatú. Később leírom a receptjét is, állítólag nagyon finom volt. Nem nehéz kitalálni, ki volt a tesztalany: Hercim kapta még a szülinapjára. Imádom visszanézni azokat a képeket róla: annyira rá van írva az arcára az öröm :))) Tudni kell róla, hogy nagy japán rajongó, ezért gondoltam, hogy ilyesmivel lepem meg. Viszont mindenhol csak sushitál alakú tortákat találtam, akié meg külön sushi rolád volt, azé nem tetszett - így alkottam egyet saját kútfőből :)

A második díjat Anikótól kaptam:


Köszönöm szépen! Jó látni a visszajelzéseket, ebből élünk mi tortamániások :))
Szeretném én is továbbadni 10 "kolleganőnek", bár tudom, már valószínűleg körbejárt, és ha igazságos akarok lenni, mindenkinek adnám, akit olvasok. Mégis, most nekik adnám:

  • Feketepillangónak a mindig esztétikus munkáiért és a szép blogjáért
  • Tortaimádónak, akitől sok jó trükköt lestem el (pl.fondant)
  • Katucikonyhának fáradhatatlanságáért, és különleges fűszeres sütijeiért
  • Petrának, a különleges és egyedi blogjáért
  • Nudleeenak, akinek a tortáin kívül a stílusát is nagyon bírom :)
  • Audreynak, akinek legjobban a mese témájú tortái tetszenek:)
  • Ildyconak, akinek szintén nagyon profik a tortái, főleg a virágai 
  • Anginak, aki mindig kitalál valamit
  • Ceciliának, mert minden tortája nagyon ötletes
  • Gabinak, a csupa szív tortáiért és blogért
Mindenkinek jó tortázást és sok ilyen örömmel teli napot kívánok, mint az enyém volt ma:
tejszínhab

2011. szeptember 12., hétfő

Kisvakond kifúrta magát/Mole hole cake with Little Mole

A hétvégén készült nálam a lenti vakondtúrás torta. Az eredeti banános-tejszínes töltelékkel, kevert tésztával, és a tetején morzsával. A Kisvakond unidecből készült, ez alkalomból rögtön ki is próbáltam a fekete Wilton pasztát :) A figurákkal még hadilábon állok (apám szerint pingvinre hasonlít, de legalább felismerte, hogy állat:D), igyekszem majd ezzel is, csak az a baj, hogy ebben a melegben az unidec nem a legpraktikusabb figura alapanyag. Ti mit gondoltok, hogy sikerült?

2011. szeptember 7., szerda

+18 Cici torta/Boobs cake

Előbb-utóbb minden férfi életében eljön a pillanat, mikor ilyen tortát kap. Vacilláltam egy sort, hogy feltegyem-e, de végül, látva, hogy mások sem rejtegetik (mármint a tortát:), úgy döntöttem, posztolom. Végtére is elmúltunk 18-ak, és ez az én kezem munkája. Rém büszke vagyok rá, mert saját készítésű rajta a fondant, na és mert sikerült :) 


Íme a hozzávalók:
tésztához:
  • 6 tojás
  • 12 dkg liszt
  • 12 dkg cukor
töltelékhez:
  • 250 g mascarpone
  • 1 doboz Hulala cukrásztejszín
  • kb. 20 dkg málna
vajkrém ( a fondant alá)
  • 25 dkg vajkrém (még sok is volt, nyugodtan vehetitek kevesebbre)
  • 25 dkg porcukor
  • vanília aroma
díszítéshez:
  • 2 csomag (kb. 20 dkg) Haribo Chamallows pillecukor (vagy Lidl bohócos mix)
  • 30 dkg porcukor átszitálva + még a gyúráshoz
  • 3 e.k. víz
  • 3 e.k. keményítő
  • Dr. Oetker dekortoll v. házi íróka
  • cukorgyöngy

Először a fondantot készítettem el. A Tortaimádótól kölcsönzött recept alapján dolgoztam, de ezúttal igyekeztem nem elkövetni szarvashibákat. Pl. miután a pillecukrok megolvadtak, az átszitált porcukrot ugyanabban a tálban adtam hozzá, és a robotgép dagasztóspiráljára bíztam a nagyját. A spirált jól bemargarinoztam előtte. Kézzel még pár percig gyúrogattam, ezúttal sokkal jobban élveztem. Kicsit megint sikerült túlcukroznom szerintem, mert jól megkötött, de egy új margarinos gyúrás segített rajta, szakadás nélkül ment a tortára. Na de ne rohanjunk ennyire előre.

Elkészítettem a piskótához a masszát, és elosztottam egy kivajazott lasagne tepsibe és 2 db kerámia tálba (catering tál a becsületes neve kb. 15 cm átmérőjű), aztán 30 percre az előmelegített, 180C-os sütőbe tettem.

Közben elkészítettem a krémet. A mascarponét és a tejszínt egyaránt robotgéppel felvertem, a málnákat megmostam. Összekevertem a két krémet, 10 dkg málnát szűrőn átnyomkodtam, hogy csak a leve kerüljön a krémbe, aztán óvatosan beleforgattam az immár rózsaszín krémbe a maradék málnákat is. Ízlés szerint mehet bele porcukor, nekem 2 evőkanál bőven elég volt.

A vajkrémhez a szobahőmérsékletű vajat robotgép segítségével a porcukorral jól kikevertem. Nekem kb. 10 perc lett, mire lágy, krémes állagot kaptam, ezután hozzáadtam még egy kevés vanília aromát.

A piskóta kihűlése után kicsit faragtam rajta, de mivel eléggé morzsálódott, és nem is emelkedett valami nagyra (legközelebb nem ilyen könnyűt sütök), csak 2 - be vágtam mind a testet, mind a ciciformákat is. Betöltöttem az előhűtött málnás krémmel a testformát, két fogpiszkáló segítségével ráhelyeztem a szintén betöltött ciciket. Egy réteg vajkrémmel kialakítottam a végleges formákat, majd ment megkötni a hűtőbe. Kb 2 órát állt bent, ezután rákentem még egy adag vajkrémet, és még maradt is bőven későbbiekre.

A fondanttal már szkeptikus voltam, nem tettem hűtőbe gyúrás után, hanem csak a spájzba. Jól megkötött, eljátszottam vele, mire kilapítgattam. Kb. fél centisre nyújtottam, és ráhelyeztem a tortára. Hát dobogott a szívem rendesen, mert múltkor – mint olvashattátok – ahogy azt lehetett, elszúrtam. Ezúttal a vajkrémnek köszönhetően se hupli, se szakadás nem lett rajta! Ráadásul a pillecukor mix a végére ilyen szép testszínt produkált!! Fondantból is maradt még bőven, ebből leválasztottam egy kis darabot a mellbimbóknak, rózsaszín ételfestékkel megszíneztem, pogácsaszaggatóval kivágtam ill. meggyúrtam belőle a bimbókat.
Eredetileg akartam rá melltartót is, de itt már úgy elment az idő, hogy nem jött össze (bár H szerint így sokkal jobb volt – naná kevesebb rész volt takarva : ). Így a fehér dekortollammal próbáltam csipkemintát imitálni rá. A nyakába és a mellbimbók közé díszítésnek cukorgyöngyöt tettem. Szerintem vicces és egyben szexi ajándék lett. Mondanom sem kell, nagyon hamar elfogyott.



2011. szeptember 4., vasárnap

Mini áfonyás Pavlova/Mini Pavlova cake with blueberries

Régóta szemezek a Pavlova tortával, és szerintem nem ez volt az utolsó randink. Annyian magasztalták már, hogy őszintén szólva valami frenetikus ízélményt vártam tőle, de talán velem van a baj. Úgy láttam, hogy a kiválasztott (elkészítendő) listára felkerült tortáim közül még ehhez áll rendelkezésemre a legtöbb alapanyag itthon. Csak tejszín és gyümölcs hiányzott. Namármost a gyümi! Hogy én milyen hajtóvadászatot indítottam valamilyen (a végén már bármilyen!) bogyós gyümölcsért a helyi gyümölcs-zöldségeseknél augusztus végén, azon már meg sem lepődtem. Szeder lett volna leginkább a becses trófea, de miután már a 2. standnál a dinnyére akartak rábeszélni... inkább örökbe fogadtam a 2 doboz árválkodó áfonya közül az egyiket.


Szkeptikus voltam, ezért egy mini változatot készítettem el elsőre, 2 tojásból (meg azért is, mert összesen 3 tojás volt itthon).
Hozzávalók mini változatban:

  • 2 tojás fehérje
  • 10 dkg porcukor
  • 1 e.k. kukorica keményítő
  • 1 e.k. ecet
  • csipet só
  • 2 dl tejszín
  • 500 g áfonya


A sütőt előmelegítettem 150 fokra. A 2 tojás fehérjéből, folyamatosan adagolva a cukrot, robotgéppel kemény habot vertem. Hozzáadtam a sót, ecetet és keményítőt.
Sütőpapírra 18 cm átmérőjű kört rajzoltam egy tortaforma segítségével, majd ebbe halmoztam óvatosan a tojáshabot. A szélét kicsit magasabban hagytam, a közepét mélyebbre. Sütőbe tettem 10 percre, majd miután letelt a 10 perc, lejjebb vettem a hőfokot 110-re és 1 órán keresztül tovább szárítottam. Mivel minden Pavlova recept nagybetűkkel hirdeti, hogy ki ne merjem nyitni a sütőajtót, körmeimet rágva strázsáltam előtte 1 órán keresztül és leselkedtem az ajtón keresztül, hogy vajon mi történhet az én Pavlovámmal. Féltem, hogy megég, de végül nem tette. 1 órányi szárítás után résnyire nyitva hagytam a sütőajtót és így hagytam hűlni.
Elkészítettem a tejszínhabot: én Hulala-t használok, ezt nem akartam túl sok cukorral elrontani, kb. 2 e.k ment bele az íz kedvéért, így készítettem belőle robotgéppel kemény habot.
Az áfonyákat megmostam, 1/3-ukat szűrőn alaposan átnyomkodtam, a kapott áfonyalevet pedig vaníliás cukorral ízesítettem, így kaptam egyfajta szirupot (aki szereti, tehet bele több cukrot is, én direkt a kicsit savanykás ízre mentem).
A mini habcsókot óvatosan lehalásztam a sütőpapírról, ráhalmoztam a tejszínhabot, és a gyümölcsöket, végül megöntöztem az áfonyasziruppal.

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...